Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

6. Rész

Néhány nap kellett mire mindent sikerült elintéznie az utazáshoz. Az új munkahelyét, a lakását ahol hugával fognak élni, az iskolát és a repülőjegyet is. Megvárta amíg őszi szünet lesz az iskolában, így könnyebb lesz testvérének is megszoknia az új helyet és egyszerűbb is a beiratása.Az ...

5. Rész

- Nem ez nem lehet... -rázta fejét. - Úgy tűnik az apád sokkal jobban benne van ebben a dologban, mint amit elmondott. -paskolta meg a vállát együttérzően. - Ez borzasztó! Az egész céget arra használja, hogy tisztára mossa annak a pasasnak a pénzét!? -háborodott fel könnyeit visszafolytva- Hogy tehetett ...

4. Rész

Otthon ülve várta, hogy egyetlen igaz barátja megérkezzen, kinek segítségére soha nem volt még annyira szükség, mint most. Pár perc várakozás után megszólalt a csengő mire házvezetőnőjük azonnal az ajtóhoz sietett és beengedte a lányt. - Miss Smith megérkezett Zoe kisasszony! -ment be vele a lány ...

3. Rész

Másnap reggel ígéretéhez hűen palacsintával fogadta kishugát, amit jóízűen elmajszolva indultak el a suliba. A bordóra festett iskola előtt leparkolta metál fekete autóját és bekísérte Sofit a nagy ajtóig. Megölelve a kis barna hajút visszasietett a kocsijához és elindult a munkahelyére. Leparkolt a számára kijelölt ...

2. Rész

A napok lassan követték egymást és Aliyah aggodalma a múltkori látogatók miatt apjánál, kezdett elmúlni. Azóta nem látta őket a cégnél, sőt semmilyen kétséges dolgok nem történtek. Mappái felé görnyedve kapcsolta le asztali lámpáját, már nagyon bántotta szemeit az éles ...

1. Rész

Néhány héttel korábban Óra csörgése zavarja fel a hajnal békés csöndjét. Aliyah álmosan, kedvetlenül nyomta ki az idegesítő, szűnni nem akaró csipogó hangot. Elnyújtózva ágyán, ásítva vette magára pamut köntösét és belebújva nyuszis ...

Előzetes

New Orleans. A város mely oly csendes, oly biztonságos, ahol az emberek nyugodtan és biztonságban élhetnek. Fával tarkított utcák, virágos parkok, tavak melyben kacsák úszkálnak. Mi baj történhetne ebben a békés, tisztességes ember lakta városkában? ... Az éjszaka ...

Új sztori!

Sziasztok! Hálás köszönet érte, hogy ennyien olvassátok a történeteim, tényleg nagyon sokat jelent! A legutóbbin dolgoztam a legtöbbet, még sosem írtam ilyesmi fantasy-t ezért aggódtam milyen lesz, de örömmel láttam, hogy itt is és más helyen is ahol megosztottam nagy az érdeklődés iránta. Remélem ...

Végszó!

Nos hol is kezdjem? Mióta megvolt a kis leszámolás Torontoban már eltelt több, mint egy év. Sajnos el kellett költöznünk Clevelandből a Canadaban hagyott romok és hullák miatt, nehogy hozzánk kössék őket. Sajnos elég sokáig felkapott hír volt a sajtóban, hogy vajon ki csinálhatta azt a véres leszámolást és miért. Óh ha ...

58. Rész - Végső leszámolás

Kiérve a sűrűn nőtt erdőből arra lettünk figyelmesek, hogy egyre világosabb van, mintha kezdene hajnalodni, pedig az még odébb van. A távolban pirosas-narancssárgás fény tűnt fel, amit hangos kiabálások, robbanások és épületek összeomlásának hangjai kísértek. Ezt már hallottam valahol... De hol? Olyan deja vu érzésem támadt! ...

Meglepetés üzenet

A második randevú, mondjuk ki már nem pofavizitnek számít. A második randevúra a nő már elhatározta, hogy ez a férfi megfelel neki és meg kell hódítania. Végiggondolja hogyan tudná fokozni a vágyat és mit tud szépíteni azon, amit rosszul vagy feleslegesen mondott el az esőn. Magamhoz képeset igen ...

57. Rész - Halál, élet, csata!

~ Szeretlek. Hangzott el az utolsó szó mielőtt lecsukta volna szemeit. Sírtam, nem, már zokogtam, bömböltem, rángattam élettelen testét akár az őrültek, de semmi... Meg se moccant. Ráhajtottam fejem mellkasára de nem hallottam szívét dobogni. - Miért? Mért tetted te idióta!? -rángattam teljes erőmből- ...

56. Rész - Az áldozat

Kaiden szemszöge: Idegesen értünk be Torontoba ahol mindenkit kikérdeztünk látott-e egy fiatal, szőke lányt egy elég gyanúsan kinéző ember társaságában. De senki sem hallott felőle. Elmentünk arra a helyre is amit Kia mesélt de ott sem látott senki semmit. De ha nem volt itt akkor hol van? ...

55. Rész - Az átadás!

Maya szemszöge: Hamar a határhoz értem és egy eldugott helyen leparkoltam a kocsival majd buszra szállva mentem el arra a helyre ahova megbeszéltük a találkozót. Izgultam, nem is kicsit! Kezeim remegtek, szívem ki akart ugrani a helyéről de nem tántorodtam meg! Az út eléggé rázós volt, ...

54. Rész - Szeretem!

Kaiden szemszöge: Fáradtan dobtam le magam az ágyamra, hulla vagyok! Napok óta próbáljuk kiszedni Harryből, hogy ki volt aki megharapta, de semmi. Meg sem szólal! Hiába a szép szó, a meggyőzés, az alku esélye, semmi... és már egyre türelmetlenebb vagyok! Bár megígértem Mayanak, hogy ...

53. Rész - Belső engedély

A régi nagy ház előtt leparkolva a kezdeti bátorságom és lendületem igen csak alább hagyott. Féltem mi lesz ha becsengetek és anya ajtót nyit! Elküld majd? Vagy megint leáll velem ordítozni? Megannyi kérdés suhant át az agyamon, de nem hagyhattam, hogy túlnőljenek rajtam! Bólintottam egyet majd kiszállva autómból meg sem álltam a ...

Extra rész

Írói szemszög: A nap lágyan simogatta Cleveland utcáit, melyen az éppen fújó szél, mint egy anyai kéz, úgy suhant végig. A várostól nem messze, egy kissé kieső részen állt egy órási ház, melyben egy anya gyermeke nélkül ...

52. Rész - Váratlan fordulat

Kiaraék visszatérte után végig hallgathattuk, hogy milyen uncsi, érdektelen és hányinger keltő volt az esküvő. Még talán picit örültem is, hogy nem mentünk el.Mikor letudtuk a mesedélutánt elhívtam barátnőmet egy sétálásra és elmeséltem neki mi volt a találkozón. Elismerően bólogatott, hogy ...

51. Rész - Az egyezség

Az az egy hét nagyon lassan akart eltelni. Minden egyes eltelt órával egyre izgatottabb lettem! Alig bírtam a bőrömben maradni. Kia igyekezett csitítani, lenyugtatni, hogy ne áruljam el magam Kaiden előtt. A nagy nap előtti este annyira izgultam, hogy aludni se bírtam! Csak a másnapra tudtam koncentrálni és izgultam nehogy valami történjen véget vetve a csodás ...

50. Rész - A remény apró szikrája

Mivel már csak egy hónap volt a nyári szünetig megvártam, hogy leteljen. Nem szerettem volna többet hiányozni! Jó meleggel köszöntött be a nyár, szinte fullasztó volt a hőség. Kiarat beavatva a kis „titkomba" megkértem, hogy segítsen nekem a keresésben. De szigorúan kikötöttem, hogy Kaidennek egy szót sem szólhat! Persze ...