Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

35. Rész

Istenem fáj mindenem! Állj! Hogy lehet, hogy érzek fájdalmat? Ne... Ugye nem...? Valaki megmentett? Hallok egy ismerős hangot, de honnan is ismerem? Ja persze, az a tipikus pittyegés, kórházban vagyok, megint... Szuper! Most, hogy már újra érzem a testem ki kéne nyitnom a szemem, megnézni ki mentett meg. Érzem, hogy fogja a kezem. Na lássuk csak, nyissuk azokat a szemeket! Istenem mintha ...

34. Rész

  - Neked meg mi bajod van!? -kérdeztem kissé mérgesen.- Nekem? Nekem semmi... -járkált fel s alá- Csak én hülye azt hittem, hogy végre sikerült kibékülnünk! -túrt hajába, láttam rettentően ideges, de nem értettem miért.- Te miről beszélsz? Hát kibékültünk ...

33. Rész

Reggel szokásomhoz hűen korán keltem, ja mért is ne egy szép hétvégi napon... na mindegy. Ha már így alakult gondoltam csinálok reggelit magamnak és Matt-nek is ha magáhoztér, vagyis felkel. Fáradtan sétáltam ki a konyhába és szedtem elő a szükséges kellékeket. Mikor már majdnem végeztem egyszercsak kinyílt a bejárati ...

32. Rész

Néhány nappal később végeztem az összes munkámmal és a filmem készen állt a bemutatásra. Bár mivel még volt kb egy hónap a leadásig nem mutathattam meg senkinek, mivel így „fenn áll a veszélye" annak, hogy valaki lemásolja stb stb, így amíg le nem jár a határidő nem láthatja rajtam kívül senki. Az ...

31. Rész

Bocsi a késésért! Ne haragudjatok, hogy nem hoztam a részeket! De egy barátomnak nagy gondja akadt és mindenképp segítenem kellett neki! Már itt vagyok, hozom a részeket, nem sok van már remélem tetszeni fog ahogy befejezem? Jó olvasást!

30. Rész

Egész este a szobámban ültem és bámultam kifelé az ablakon. Kértem anyát, Istent sőt még Jézuskát is, hogy segítsenek rajtam, de nem jött válasz, mindent némaság övezett. De jó lenne inkább gyereknek lenni, legalább akkor nem kell ilyen nehéz döntéseket meghozni! Pár perccel később kopogást hallottam az ...

29. Rész

  Miranda szemszöge: Óh te jó Isten!!! Ez a fejfájás borzasztó! Soha! Esküszöm soha többé nem iszom! Még ez a nagy felejteni akarás se ér meg ennyit! Uramatyám, ez valami szörnyű!!! Esküszöm mindenre amit szent, hogy soha nem iszom többet alkoholt! Csak is kólát! Ezt neked is megígérem anya! Pillantottam fel a ...

28. Rész

  Jeremy szemszöge: Hulla fáradt vagyok! Alig aludtam valamit az éjjel, folyton Medi mellett kellett lennem amikor a gyomrának összes tartalmát a wc-be irányította. Vagy éppen vígasztalnom kellett a szűnni nem akaró zokogása miatt.Még jó, hogy pár óra alvással is tudok koncentrálni és ...

27. Rész

  A napok összefolytak, annyira kezdett úrrá lenni rajtam a pánik az évvége miatt, hogy már-már úgy viselkedtem, mint egy mániákus! Szerencsére ott volt mellettem Adam és Jeremy is! Bár az utóbbi személy előtt igyekeztem nem kimutatni mennyire ki vagyok idegileg! Hiszen neki sokkal nagyobb gondja van! A mennyasszonya megcsalta, ráadásul pont az ...

26. Rész

Megkönnyebbülve, hogy nem akarnak kirabolni húztam le a kocsiablakot és egy rég nem látott személy mosolyával találtam szemben magam.- Tényleg te vagy az csajszi? Mit keresel te erre?- Szia Dana! Igen én vagyok! Örülök, hogy látlak. Mizu van veled?- Nem sok semmi. Nemrég pattantam meg a sittről. -mesélte mindezt úgy, mintha egy hétköznapi ...

25. Rész

A pánik kezdett úrrá lenni rajtam, a falat matattam a kezemmel hátha megtalálom a villanykapcsolót. Majd éreztem ahogy az elrablóm a kezét „nekivágja" a falnak és a leheletét a bőrömön. Megcsapta az orromat egy ismerősen csengő illat, ekkor kezdtem el sejteni ki is rángatott be ide.- Félsz tőlem? -szólalt meg, kissé mélyes, búgós ...

24. Rész

Éjfél körül hangokat kezdem hallani. Kicsit féltem mi lehet az, de muszáj voltam megnézni mert ha betörtek Jeremy most úgysem képes megvédeni minket. Ahogy lépkedtem a nappaliban hallottam ahogy a hangok a háló felől jönnek. De hisz az az ő szobája! Ott van valaki? Lassan elosontam odáig és bekukucskáltam a résnyire nyitvahagyott ajtón. ...

23. Rész

Végre péntek van, hurrá! Alig vártam, hogy vége legyen ennek a borzalmas hétnek! Most sok minden történt velem, kell pár nap nyugi, hogy felemésszem a dolgokat. A Matt-nél töltött kb fél óra túlszárnyalt mindent! Megbántam, hogy odamentem! Csak azt a részt nem amikor „nagyjából" átbeszéltük a dolgainkat. Még ...

22. Rész

Miután alább hagyott a kezdeti sokk, beengedett a házba. Levettem a kabátom és a fogasra akasztottam, majd követtem őt a konyhába. Megkínált narancslével s miután belekortyoltam gondoltam ideje belekezdeni abba amiért igazából itt vagyok.- Ne haragudj, hogy csak így rád törtem, de muszáj megkérdeznem valamit!- Hát az biztos, hogy ...

21. Rész

Amíg Matt eltiltáson volt összeszedtem a gondolataim és igyekeztem értelmes, használható mondatokba foglalni. Szerencsémre Adam is segített ebben! Mióta beavatott a „kis titkába" azóta mondhatni jobban kijövünk egymással. Hiszen ha úgy vesszük nem nagyon van titkunk egymás előtt. Tudja jól, hogy sajnos a mai napig nem sikerült kihevernem Matt-et ...

20. Rész

Péntek. A hét utolsó napja, végre! Suli után nem egyből hazamentem hanem Adam-hez, hogy odaadjam neki a leckéket. Az odavezető úton a hét elején történt verekedés járt a fejemben. Remélem már jobban van? Elég komolyak voltak a sérülései. Sajna nem tudtam elmenni hozzá egyszer sem, apa nem engedett mert azt hitte ez is csak „kifogás". ...

19. Rész

  Miranda szemszöge: Reggel arra ébredtem, hogy valaki hangosan dudál. A fenébe is már, ki lehet az ilyenkor? Az órámra néztem és már elmúlt negyed nyolc is. A francba! Lekéstem a buszt! Klafa... Felkeltem és láttam az ablakból, hogy hozzánk dudálnak. Bárhol felismerném ezt a kocsit, Adam az! De mit keres itt? ...

18. Rész

  Matthew szemszöge: Istenem de kínos volt az a verekedés a suliban! Tom jól megcsinálta! Már megint... Biztos Mendi-nek megvan ismét rólunk a véleménye! Ha mindez nincs talán most sikerült volna beszélnem vele, de így megint lehetetlen lesz... Szerencsére Tommy nem kapott bűntetést mert a két idióta srác bevallotta, ...

17. Rész

Újra a suliban! Szuper! És ezt most lelkesen mondtam. Utáltam már otthon lenni! Végre valahára kimozdulhattam! Hümm ismét az az utánozhatatlan iskola illat! A tanulás és a kétségbe esés édes illata, hmm! A folyosón észre vett Skyler, akit azóta nem láttam, hogy hazaengedtek a kórházból. Azonnal a nyakamba ugrott, majdnem ...

16. Rész

Karácsony van! Huh de utálom ezt az ünnepet... Semmi kedvem itt bohóckodni, apáékkal és a vendégekkel. Most tényleg el kell játszanom, hogy milyen happy vagyok és milyen tutikirály ez az ünnep? Nemár...! De úgy látszik muszáj lesz, meg amúgy se akarom kihúzni apánál a gyufát! Örülök ha nem utált meg végleg a ...