Hablaty másnap reggel egészen korán kelt, ő maga sem értette miért. A legnagyobb meglepetésére, Fogatlan MÉG nem bontotta le a tetőt azzal, hogy minden nap rajta ugrál. Viszont a sárkány már Thor tudja hol jár. Persze csak gyalog, de akkor is, elképzelhető volt, hogy valaki felszállt rá és csak úgy elszállt vele. Mivel Fogatlant, csakis jól képzett sárkánylovasok tudják irányítani, Hablaty nem is félt attól, hogy esetleg valaki ismeretlen, vagy éppen ellenség vitte el. Ha egyáltalán elvitte ...
Annyi helyre szaladgálunk időnként gyógyulást keresve, csak azt nem vesszük észre, hogy a legkézenfekvőbb van a legközelebb.
Emberek!
Azt hiszem, felfedeztem egy új és működő terápiát!
Nem kell hozzá más, csak egy agyongraffitizett serdülő szobája.
Meg egy kis önbizalom túltengés, mint az “Ökör és a béka” c. állatmesében a békának. Hogy szakember ? Á! Az nem kell majd magam!
Tehát adva van a szoba, kipakolva. Hál’isten! ...
Sziasztok, bocsánat a kihagyásért. Mondanám, hogy van rá ésszerű magyarázatom rá, hogy annyit tanultam, hogy nem maradt időm másra, és ez részben igaz is, de nagyrészt nem igazán volt ihletem, és amiket könyveket elolvastam, azokról nem igazán volt igazi, szenvedélyes véleményem, mindegyik inkább az elment kategóriába sorolható. Szóval tényleg bocsi. A mai napon egy kissé másabb témával érkeztem nektek.
A minap az egyik ismerősöm Instagram oldalán találtam egy idézetes képet ami az ...
Már unom ezt a sok egyforma napot, de félek a jövőtől...teljesen új közeg ismeretlen személyek. Más környezet, de erősnek kell lenni és előre nézni....csak ...
Tavaszodik, telihold is várható ... A káoszból szerettem volna kiszállni kis időre, de a gondolatot fölülírta az ÚRISTEN.
Így aztán átfogalmazok, átgondolok, átalakulok, néha pedig átmentek egy - egy régi paradigmát hátha legalább kapaszkodásra jó lesz.
Olyan ez, mint amikor valaki esés közben elkap egy faágat, sziklakiállást.
Akaratom ellenére (?) kitartóan gyógyulok. A gipszsín lekerült a lábamról bandázzsal botorkálok.
Iszonyúan serdül a legkisebb ...
Hallgatom a zenét. Révülök. Elém ballag a tigrisem, lábamhoz törleszkedik, fejét térdemre fekteti és vár. Sugárzik belőle az erő, ami belőlem időnként eltűnik, vagy éppen átalakulva építés, megtartás helyett rombol, ragadozni kíván. Nem jól működök .
A SÁMÁNASSZONY előttem táncol. Mély gégeéneklése felkavar, megbűvöl a HANG , hazahív. Anyám jön az úton felém. Kicsinek, jelentéktelennek érzem magam, tudom NEM VAGYOK ELÉG.
Mit kezdjek ezzel az érzéssel?
Ha ...
Jó hangulatú vacsoráról sétáltunk hazafelé. A kandeláberek már világítottak a téren. Épphogy csak esteledett, az utcák mégis szokatlanul üresek voltak. Lépteink zaja furcsán verődött vissza a házak faláról.
Egyre lassabban, egyre csendesebben ballagtunk, amikor hirtelen ránk köszönt egy ember. Szinte a semmiből kilépve, ott állt előttünk. Kezeiben nylon szatyrok. Ruhája kopott, kapott, jó szándékúan sem méret azonos. Emlékszem, a kabátja vakítóan fehér fényt vont felsejlő alakja ...
Sziasztok!
Először is szeretnék bemutatkozni. Sz. Glória vagyok, 21 éves és imádok olvasni. Több száz könyvet kiolvastam már, ezek közül kedvenceim: Leiner Laura: Szent Johanna Gimi sorozata, Cassandra Claire: Végzet ereklyéi sorozat , J.Armentrout : Luxen sorozat s még reggelig sorolhatnám. Mint ez szerintem kiderült nagy fantasy és ifjúsági könyvek rajongója vagyok.
Egyik reggel úgy ébredtem, hogy tele van a fejem rengeteg ötlettel és könyvet akarok írni. Aznap egész álló ...
Nekem el múlt már nem remélem hogy a szerelmem viszonozva lesz.
Néha boldog vagyok néha szomorú...furcsa
Felszabadító de mégis ...
Hablaty egy kicsit felgyorsított, nehogy vacsora legyen belőle, a sok gúnyolódás miatt. Bekanyarodott egy nagy tisztás felé, majd felrepült a felhők közé. Ott haladt egy darabig, majd nyugodtan sóhajtott egyet és leszállt egy sziklára.
-Huhh! Szerintem leráztuk. Szépen repültél pajti. -dicsérte meg sárkányát a fiú, s hátradőlt.
-Biztos vagy benne Hablaty? -kérdezte meg a fiú jobb oldaláról Astrid. Hablaty megint mondani akart valami kisebb gúnynevet, de nem csak Astrid ült ...
Heló!
Tudom, hogy mostanában kétszerannyi részt tettem fel mint mondtam, de nagyon elkapott az ihlet és így nem tudok leállni a fejezetgyártással. Amíg nagyon jönnek az ötletek ez így is lesz. Úgyérzem egy darabig még lehet, hogy háromszorannyi részt is fogtok kapni! Csak ennyit szerettem volna ...
Hablaty nagyon jól aludt, de nem vette észre, hogy régen elkésett a találkozóról. Lassan hét óra volt. Ezt Fogatlan is megérezte és folyamatosan nyalogatni kezdte a barátját. Hablaty eleinte észre sem vette, majd amikor Fogatlan rá is ugrott, akkor levegőért kapkodva kinyitotta a szemét.
-F...Fogatlann! -kiáltotta ahogy csak bírta. A sárkány gyorsan lepattant róla, nehogy valami baja legyen. -Kösz.
Fogatlan bevetette minden erejét és próbálta lelökni Hablatyot az ágyáról. Bár ...
Sziasztok kedves, idetévedt olvasók!
Egyből a bemutatkozó bejegyzés után szeretném megosztani veletem a mai kalandomat. Miután kitaláltam, hogy nem hagyom magam teljesen befordulni rátaláltam egy honlapra. Eddig nagyon tetszik, az egyetlen hibája, hogy csak bankkártyával lehet fizetni ami nekem viszont nincs. (Eddig sosem éreztem szükségét) Na mindegy is, megoldottam ezt a problémát, de mi is ez a honlap? A lényege az, hogy az aznapi színházi előadásokra, programokra lehet féláron ...
Hablaty idegesen ült a kunyhójában, és a térképét bújta. Fogatlan kint játszott Viharbogárral, Astrid pedig szintén a térképet tanulmányozta és próbálta megnyugtatni Hablatyot. A fiú hihetetlenül dühös volt magára, hogy nem kapták el Dagurt, pedig most tényleg nagyon egyedül volt. Csak azok a nyilak. Azok álltak az útjukba.
-Nyugodj meg Hablaty. Nem a te hibád volt. -próbálta továbbra is megnyugtatni Astrid Hablatyot, kisebb nagyobb sikerrel.
-Azok a nyilak! Ha azok nincsenek, ...
Sziasztok kedves, idetévedt olvasók!
Még igazán én sem tudom, hogy majd mire számíthattok ettől a blogtól, de majd időközben kialakul. Leginkább a mindennapjaimat fogom leírni, amik néha érdekesebbek, néha kevésbé azok.
Kezdjük is, hogy honnan jött ez az isteni szikra, hogy én blogot írjak. Nagyjából három hete költöztem az egyik vidéki városból Budapestre a barátomhoz. Ez alapból érdekes sztori, de erről majd később. Munkát rajta keresztül találtam is (egy helyen ...
Hablaty, lassan két órája ájultan feküdt az ágyában. Astrid és Fogatlan egy pillanatig sem tágított mellőle. Mind a ketten nagyon aggódtak érte. Hanga lépett be a szobába.
-Hogy van? -kérdezte Astridtól a lány.
-Lélegzik, de semmi egyéb.
-Remélem felébred. -nézett Hanga az ájult Hablatyra. Astrid felállt. Ekkor viszont Hablaty mocorogni kezdett az ágyban. Astrid azonnal visszafordult és ránézett Fogatlanra, aki nagyon örült. Össze-vissza ugrált a kunyhóban. Astrid és ...
Bocs, hogy késtem, de itt a következő rész. Jó szórakozást!
*Hablaty és Astrid*
-Elmondanád végre, hogy hova megyünk?! -kérdezte Hablaty, amikor egy nagy sziklacsúcs felett repültek el. Astrid továbbra is ugyanazt mondta mint az előző ötször.
-Majd megtudod, ha oda értünk!
Hablaty sóhajtott egy nagyot, (ezen a napon már harmadszor) és inkább csöndben követte Astridot. Pár percig ilyen némán repültek, majd Astrid lefelé repült, leszálláshoz készülve. ...
Egy nagyváros polgári házának padlásán látta meg a napvilágot. Zsigereiben tévelygő, megmagyarázhatatlan nyugtalansággal, szabadságvággyal, kitörni akarással. Gazdag kúriák környékén éltek felmenői. Olyanok voltak ők, akik még ismerték a végtelen terek fölötti repülés mámorát. Tisztelték, ismerték a természet erejét, törvényeit. Az önmagukban hordozott hit jutalma, mindig az életben maradás volt.
Ez a mostani élet már mást diktált. Korán megtapasztaltatták vele ...
Vagyok, aki vagyok!
Vagyok, csak maga az OK?
Vagyok a KÖSZ,JÓL VAGYOK?
Vagyok a KNOCK - OUT?
Vagyok a BÁBÚ?
A fából faragott, fanatikus álmú?
A kiütött, a rászámolt?
A földön fekvő, az elgázolt?
A vérszagú, felhasadt szájú?
A hattyú lelkű, fekete szárnyú?
A nem tudom miért én?
A vesztes a legvégén?
Számlálhatatlan ikertestvérrel?
Számlálhatatlan istenre faragott képpel?
Képpel vagy csak ...
Április 22-e volt a nap, amikor már 2 hete ismertük egymást Gabrielle-el.
Aznap, amikor sírt nekem, azaz 2 héttel azelőtt, és féltem, hogy valamelyik ápoló rajtakap minket, azután pedig jöhet az elektrosokk... Aznap tényleg megláttam Gabrielle-ben a hű társat, a szövetségest, a barátot.
Attól a naptól kezdve mindig igyekeztünk együtt lenni. Az ebédnél egy asztalhoz ültünk, este, pontban 0:35-kor átmentem hozzá, és reggel 5:50-ig beszélgettünk. Senki sem vett észre ebből a ...
